Zsoltárok 146

1 Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!

My soul, praise the Lord.

2 Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.

I will praise the Lord, while I live; I will sing to my God, while I am.

3 Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:

Put not your trust in princes mortals, in whom is no help.

4 elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.

When their breath goes out, they go back to the dust: on that very day their purposes perish.

5 Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,

Happy those whose help is the God of Jacob: whose hope is set on the Lord their God,

6 ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,

the Creator of heaven and earth, the sea, and all that is in them. He remains eternally loyal.

7 jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;

For the wronged he executes justice; he gives bread to the hungry; the Lord releases the prisoners.

8 az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;

The Lord gives sight to the blind: the Lord raises those who are bowed. The Lord loves the righteous.

9 az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.

The Lord preserves the stranger, upholds the widow and orphan, but the wicked he leads to disaster.

10 Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!

The Lord shall reign forever, your God, O Zion, to all generations. Hallelujah.