< Zsoltárok 146 >

1 Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!
BOEIPA te thangthen uh. Ka hinglu aw BOEIPA te thangthen lah.
2 Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.
Ka hingnah neh BOEIPA ka thangthen vetih ka om rhuet vaengah ka Pathen te ka tingtoeng ni.
3 Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:
Hlang koca khuikah hlangcong dongah pangtung uh boeh. Anih dongah te khangnah a om moenih.
4 elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.
A mueihla te nong vetih amah te diklai la mael ni. Tekah khohnin ah a poeknah khaw paltham.
5 Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,
Jakob Pathen te amah kah bomkung la a khueh tih BOEIPA a Pathen dongah a ngaiuepnah aka khueh tah a yoethen.
6 ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,
Vaan neh diklai, tuitunli neh a khuiah boeih aka saii loh kumhal due oltak la om.
7 jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;
A hnaemtaek kah laitloeknah a saii pah. Bungpong rhoek ham buh a paek tih a khih uh te khaw BOEIPA loh a hlah.
8 az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;
BOEIPA loh mikdael khaw mik a tueng sak. BOEIPA loh duengyai a sambai. BOEIPA loh aka dueng a lungnah.
9 az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.
BOEIPA loh yinlai te a ngaithuen tih cadah neh nuhmai a tungaep. Tedae halang rhoek kah longpuei tah a khun pah.
10 Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!
Zion nang kah Pathen BOEIPA kumhal duela manghai coeng. Cadilcahma phoeikah cadilcahma ham BOEIPA te thangthen uh.

< Zsoltárok 146 >