Zsoltárok 144
1 Dávidtól. Áldva legyen az Örökkévaló én sziklám, ki kezeimet háborúra tanítja, újjaimat harczra.
[By David.] Blessed be YHWH, my Rock, who teaches my hands to war, and my fingers to battle:
2 Kegyelmem és váram, mentsváram és megszabadítóm nekem, pajzsom, s ő benne kerestem menedéket, a ki népeket leigáz én alám.
my loving kindness, my fortress, my high tower, my deliverer, my shield, and he in whom I take refuge; who subdues peoples under me.
3 Örökkévaló, mi az ember, hogy őt megismerted, a halandó fia, hogy őt számba vetted?
YHWH, what is man, that you care for him? Or the son of man, that you think of him?
4 Az ember a lehelethez hasonlít, napjai mint a muló árnyék.
Man is like a breath. His days are like a shadow that passes away.
5 Örökkévaló, hajtsd meg egedet és szállj le, érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek;
Part your heavens, YHWH, and come down. Touch the mountains, and they will smoke.
6 hajíts villámot és szórd szét őket, küldd nyilaidat és zavard meg őket.
Throw out lightning, and scatter them. Send out your arrows, and rout them.
7 Nyújtsd ki kezedet a magasból, ragadj ki és ments meg nagy vizektől, az idegenek kezéböl;
Stretch out your hand from above, rescue me, and deliver me out of great waters, out of the hands of foreigners;
8 kiknek szája hamisat beszélt és jobbjuk hazugság jobbja,
whose mouths speak deceit, Whose right hand is a right hand of falsehood.
9 Isten, új éneket hadd énekelek neked, tíz huru lanton hadd zengek nehed.
I will sing a new song to you, God. On a ten-stringed lyre, I will sing praises to you.
10 Ki segedelmet adott királyoknak, ki kiragadta szolgáját, Dávidot gonosz kardtól:
You are he who gives salvation to kings, who rescues David, his servant, from the deadly sword.
11 ragadj ki és ments meg engem az idegenek kezéből, kiknek szája hamisat beszélt, és jobbjuk hazugság jobbja;
Rescue me, and deliver me out of the hands of foreigners, whose mouths speak deceit, whose right hand is a right hand of falsehood.
12 A midőn fiaink akár csemeték, nagyra nevelve ifjúkorukban, leányaink akár sarokpillérek, kivágva templomnak mintájára;
Then our sons will be like well-nurtured plants, our daughters like pillars carved to adorn a palace.
13 csürjeink telvék, nyújtva eleséget eleségre, juhaink ezrivel szaporodnak, tizezrivel térségeinken;
Our storehouses are full, filled with all kinds of provision. Our sheep bring forth thousands and ten thousands in our fields.
14 ökreink megterhelve – sem rés, sem kivonulás, sem sikoltás piaczainkon:
Our oxen will pull heavy loads. There is no breaking in, and no going away, and no outcry in our streets.
15 boldog a nép, melynek így vagyon dolga, boldog a nép, melynek az Örökkévaló az ő Istene!
Blessed are the people who are in such a situation. Blessed are the people whose God is YHWH.
