Zsoltárok 143
1 Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, halljad imámat, figyelj könyőrgésemre; hűségedben hallgass meg, igazságodban!
He himene na Rawiri. E Ihowa, whakarongo ki taku inoi, kia titaha mai tou taringa ki aku inoi: whakahokia mai he kupu ki ahau i runga i tou pono, i runga i tou tika.
2 S ne szállj ítéletre szolgáddal, mert nem bizonyul igaznak előtted semmi élő.
A kaua e anga e whakawa ki tau pononga: ki tau titiro hoki kahore tetahi mea ora e tika.
3 Mert ellenség üldözte lelkemet, földig zúzta éltemet, lakoztatott engem sötét helyeken, mint őskornak holtjait.
Kua tukinotia hoki toku wairua e te hoariri; patua iho e ia toku ora ki raro ki te whenua: meinga ana ahau e ia kia noho i nga wahi pouri, kia rite ki nga tupapaku onamata.
4 S elborult bennem szellemem, belsőmben eliszonyodik a szivem.
Na reira i ngaro ai toku wairua i roto i ahau: moti rawa toku ngakau i roto i ahau.
5 Megemlékeztem a hajdankor napjairól, elmélkedtem minden tettedről, kezed művéről elgondolkodtam.
E mahara ana ahau ki nga ra onamata; e whakaaro ana ki au mahi katoa: e whakaaroaro ana ahau ki nga meatanga a ou ringa.
6 Kezeimet terjesztettem hozzád; lelkem, mint a bágyadt föld, eped feléd. Széla.
Totoro tonu atu oku ringa ki a koe: e hiainu ana toku wairua ki a koe, ano he whenua mauiui. (Hera)
7 Gyorsan hallgass meg, Örökkévaló, lelkem elepedt; ne rejtsd el tőlem arczodat, hogy ne legyek hasonlóvá a gödörbe szállókhoz.
Hohoro te whakahoki kupu mai ki ahau, e Ihowa; ka hemo toku wairua: kei huna tou mata ki ahau; kei rite ahau ki te hunga e heke ana ki te poka.
8 Hallasd velem reggel szeretetedet, mert benned biztam; tudasd velem az utat, melyen járjak, mert hozzád vittem lelkemet.
Meinga kia rongo ahau ki tou aroha i te ata; e whakawhirinaki ana hoki ahau ki a koe: meinga kia matau ahau ki te ara e haere ai ahau; kua ara nei hoki toku wairua ki a koe.
9 Ments meg ellenségeimtől, Örökkévaló, hozzád menekültem.
Whakaorangia ahau, e Ihowa, i oku hoariri: ka kuhu nei ahau ki roto ki a koe.
10 Taníts engem, hogy megtegyem akaratodat, mert te vagy Istenem; jóságos szellemed vezessen engem síkság földjén.
Whakaakona ahau ki te mea i tau e pai ai; ko koe hoki toku Atua: he pai tou wairua; arahina ahau ki te whenua o te tika.
11 Neved kedvéért tarts életben, igazságoddal vezesd ki lelkemet a szorultságból.
Whakahauorangia ahau, e Ihowa, he whakaaro ki tou ingoa; whakaarohia tou tika, ka whakaputa ake i toku wairua i roto i te pouri.
12 És kegyelmedben semmisítsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mind a lelkem szorongatóit, mert szolgád vagyok.
Aroha mai hoki, a huna oku hoariri: whakangaromia katoatia ano nga kaitukino o toku wairua: he pononga hoki ahau nau.
