Zsoltárok 143
1 Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, halljad imámat, figyelj könyőrgésemre; hűségedben hallgass meg, igazságodban!
The salm of Dauid. Lord, here thou my preier, with eeris perseyue thou my biseching; in thi treuthe here thou me, in thi riytwisnesse.
2 S ne szállj ítéletre szolgáddal, mert nem bizonyul igaznak előtted semmi élő.
And entre thou not in to dom with thi seruaunt; for ech man lyuynge schal not be maad iust in thi siyt.
3 Mert ellenség üldözte lelkemet, földig zúzta éltemet, lakoztatott engem sötét helyeken, mint őskornak holtjait.
For the enemy pursuede my soule; he made lowe my lijf in erthe. He hath set me in derk placis, as the deed men of the world,
4 S elborult bennem szellemem, belsőmben eliszonyodik a szivem.
and my spirit was angwischid on me; myn herte was disturblid in me.
5 Megemlékeztem a hajdankor napjairól, elmélkedtem minden tettedről, kezed művéről elgondolkodtam.
I was myndeful of elde daies, Y bithouyte in alle thi werkis; Y bithouyte in the dedis of thin hondis.
6 Kezeimet terjesztettem hozzád; lelkem, mint a bágyadt föld, eped feléd. Széla.
I helde forth myn hondis to thee; my soule as erthe with out water to thee.
7 Gyorsan hallgass meg, Örökkévaló, lelkem elepedt; ne rejtsd el tőlem arczodat, hogy ne legyek hasonlóvá a gödörbe szállókhoz.
Lord, here thou me swiftli; my spirit failide. Turne thou not a wei thi face fro me; and Y schal be lijk to hem that gon doun in to the lake.
8 Hallasd velem reggel szeretetedet, mert benned biztam; tudasd velem az utat, melyen járjak, mert hozzád vittem lelkemet.
Make thou erli thi merci herd to me; for Y hopide in thee. Make thou knowun to me the weie in which Y schal go; for Y reiside my soule to thee.
9 Ments meg ellenségeimtől, Örökkévaló, hozzád menekültem.
Delyuere thou me fro myn enemyes, Lord, Y fledde to thee;
10 Taníts engem, hogy megtegyem akaratodat, mert te vagy Istenem; jóságos szellemed vezessen engem síkság földjén.
teche thou me to do thi wille, for thou art my God. Thi good spirit schal lede me forth in to a riytful lond;
11 Neved kedvéért tarts életben, igazságoddal vezesd ki lelkemet a szorultságból.
Lord, for thi name thou schalt quikene me in thin equite. Thou schalt lede my soule out of tribulacioun;
12 És kegyelmedben semmisítsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mind a lelkem szorongatóit, mert szolgád vagyok.
and in thi merci thou schalt scatere alle myn enemyes. And thou schalt leese alle them, that troublen my soule; for Y am thi seruaunt.
