< Zsoltárok 143 >
1 Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, halljad imámat, figyelj könyőrgésemre; hűségedben hallgass meg, igazságodban!
大衛的詩。 耶和華啊,求你聽我的禱告, 留心聽我的懇求, 憑你的信實和公義應允我。
2 S ne szállj ítéletre szolgáddal, mert nem bizonyul igaznak előtted semmi élő.
求你不要審問僕人; 因為在你面前,凡活着的人沒有一個是義的。
3 Mert ellenség üldözte lelkemet, földig zúzta éltemet, lakoztatott engem sötét helyeken, mint őskornak holtjait.
原來仇敵逼迫我, 將我打倒在地, 使我住在幽暗之處, 像死了許久的人一樣。
4 S elborult bennem szellemem, belsőmben eliszonyodik a szivem.
所以,我的靈在我裏面發昏; 我的心在我裏面悽慘。
5 Megemlékeztem a hajdankor napjairól, elmélkedtem minden tettedről, kezed művéről elgondolkodtam.
我追想古時之日, 思想你的一切作為, 默念你手的工作。
6 Kezeimet terjesztettem hozzád; lelkem, mint a bágyadt föld, eped feléd. Széla.
我向你舉手; 我的心渴想你, 如乾旱之地盼雨一樣。 (細拉)
7 Gyorsan hallgass meg, Örökkévaló, lelkem elepedt; ne rejtsd el tőlem arczodat, hogy ne legyek hasonlóvá a gödörbe szállókhoz.
耶和華啊,求你速速應允我! 我心神耗盡! 不要向我掩面, 免得我像那些下坑的人一樣。
8 Hallasd velem reggel szeretetedet, mert benned biztam; tudasd velem az utat, melyen járjak, mert hozzád vittem lelkemet.
求你使我清晨得聽你慈愛之言, 因我倚靠你; 求你使我知道當行的路, 因我的心仰望你。
9 Ments meg ellenségeimtől, Örökkévaló, hozzád menekültem.
耶和華啊,求你救我脫離我的仇敵! 我往你那裏藏身。
10 Taníts engem, hogy megtegyem akaratodat, mert te vagy Istenem; jóságos szellemed vezessen engem síkság földjén.
求你指教我遵行你的旨意, 因你是我的上帝。 你的靈本為善; 求你引我到平坦之地。
11 Neved kedvéért tarts életben, igazságoddal vezesd ki lelkemet a szorultságból.
耶和華啊,求你為你的名將我救活, 憑你的公義,將我從患難中領出來,
12 És kegyelmedben semmisítsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mind a lelkem szorongatóit, mert szolgád vagyok.
憑你的慈愛剪除我的仇敵, 滅絕一切苦待我的人, 因我是你的僕人。