Zsoltárok 141
1 Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, hívtalak, siess felém; figyelj szavamra, mikor hívlak téged!
Au maître chantre. De David. Éternel, je t'invoque: accours à mon aide! Entends ma voix, quand je t'invoque!
2 Álljon meg előtted imádságom füstölő szer gyanánt, kezeim fölemelése esti áldozat gyanánt!
Que ma prière, comme l'encens, arrive jusqu'à toi, et l'élévation de mes mains, comme l'offrande du soir!
3 Tégy, Örökkévaló, őrizetet szájamnak, vigyázz ajkaim ajtajára.
Mets, ô Éternel, une garde devant ma bouche, et surveille la porte de mes lèvres!
4 Ne hajlítsd szívemet rossz dologra, hogy gazság tetteire vetemedjem jogtalanságot cselekvö férfiakkal, és ne étkezzem csemegéikből.
Ne laisse pas mon cœur pencher vers le mal, pour commettre des forfaits par impiété, avec les hommes artisans de crime, et pour que je ne goûte pas leurs friandises!
5 Üt engem az igaz – szeretet az fedd engem – fejre való olaj az; ne szabadkozzék fejem, mert egyre van imádságom rosszaságaik ellen
Que le Juste me frappe, c'est amour; qu'il me châtie, c'est de l'huile sur ma tête; que ma tête ne se refuse pas, si ses coups se répètent! Mais par mes prières je m'élève contre leur malice.
6 Szikla oldalára zuhantak bíráik és hallgatták szavaimat, hogy kedvesek.
Si du rocher leurs princes sont précipités, alors on ouïra comme mes paroles seront douces.
7 Mint mikor fölszaggatják és hasogatják a földet, szétszórattak csontjaink az alvilág szájához. (Sheol h7585)
Tels les éclats et les copeaux qui jonchent le sol, ainsi nos os furent semés à la bouche des Enfers. (Sheol h7585)
8 Mert hozzád, Örökkévaló, én Uram, fordulnak szemeim, benned kerestem menedéket, ne öntsd ki lelkemet!
Oui, Éternel, Seigneur, mes yeux se lèvent vers toi; j'ai recours à toi: ne laisse pas ma vie se perdre!
9 Őrizz meg a tőrtől, melyet nekem vetettek, és a jogtalanság cselekvőinek csapdáitól;
Préserve-moi des pièges qu'ils me tendent, et des filets des méchants!
10 essenek kiki a hálójába a gonoszok egyaránt, mig én elhaladok!
Fais tomber les méchants dans leurs propres filets, et qu'en même temps j'échappe!
