< Zsoltárok 141 >

1 Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, hívtalak, siess felém; figyelj szavamra, mikor hívlak téged!
Psaume de David. Yahweh, je t'invoque; hâte-toi de venir vers moi; prête l'oreille à ma voix, quand je t'invoque.
2 Álljon meg előtted imádságom füstölő szer gyanánt, kezeim fölemelése esti áldozat gyanánt!
Que ma prière soit devant ta face comme l'encens, et l'élévation de mes mains comme l'offrande du soir!
3 Tégy, Örökkévaló, őrizetet szájamnak, vigyázz ajkaim ajtajára.
Yahweh, mets une garde à ma bouche, une sentinelle à la porte de mes lèvres.
4 Ne hajlítsd szívemet rossz dologra, hogy gazság tetteire vetemedjem jogtalanságot cselekvö férfiakkal, és ne étkezzem csemegéikből.
N'incline pas mon cœur vers des choses mauvaises; ne l'incline pas à se livrer à des actes de méchanceté avec les hommes qui commettent l'iniquité; que je ne prenne aucune part à leurs festins!
5 Üt engem az igaz – szeretet az fedd engem – fejre való olaj az; ne szabadkozzék fejem, mert egyre van imádságom rosszaságaik ellen
Que le juste me frappe, c'est une faveur; qu'il me reprenne, c'est un parfum sur ma tête; ma tête ne le refusera pas, car alors je n'opposerai que ma prière à leurs mauvais desseins.
6 Szikla oldalára zuhantak bíráik és hallgatták szavaimat, hogy kedvesek.
Mais bientôt leurs chefs seront précipités le long des rochers; et l'on écoutera mes paroles, car elles sont agréables.
7 Mint mikor fölszaggatják és hasogatják a földet, szétszórattak csontjaink az alvilág szájához. (Sheol h7585)
Comme lorsqu'on laboure et que l'on ameublit la terre, ainsi nos ossements sont semés au bord du schéol. (Sheol h7585)
8 Mert hozzád, Örökkévaló, én Uram, fordulnak szemeim, benned kerestem menedéket, ne öntsd ki lelkemet!
Car vers toi, Seigneur Yahweh, je tourne mes yeux; auprès de toi je cherche un refuge: n'abandonne pas mon âme!
9 Őrizz meg a tőrtől, melyet nekem vetettek, és a jogtalanság cselekvőinek csapdáitól;
Préserve-moi des pièges qu'ils me tendent, des embûches de ceux qui font le mal!
10 essenek kiki a hálójába a gonoszok egyaránt, mig én elhaladok!
Que les méchants tombent dans leurs propres filets, et que j'échappe en même temps!

< Zsoltárok 141 >