< Zsoltárok 140 >
1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Szabadíts meg, Örökkévaló, rossz embertől, erőszakos férfiútól óvj meg engem!
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!
2 Kik szívben rosszaságokat gondoltak ki, mindennap harczokat szítanak.
A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.
3 Élesítették nyelvüket, mint a kigyó, vipera mérge van ajkaik alatt. Széla.
Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)
4 Őrizz meg, Örökkévaló, gonosznak kezeitől, erőszakos férfiútól óvj meg engem, kik arra gondoltak, hogy meglökjék lábaimat.
Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.
5 Csapdát rejtettek el ellenem a gőgösek meg köteleket, hálót teritettek ki, útnak oldalán tőröket vetettek nekem. Széla.
Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)
6 Mondom az Örökkévalónak: Istenem vagy; figyelj, Örökkévaló, könyörgésem szavára!
Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!
7 Örökkévaló, én Istenem, segítségem erőssége, befödted fejemet harczolás napján.
Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
8 Ne add meg, ÖrökkévaIó, a gonosznak vágyait, szándékát ne engedd teljesedni, midőn emelkedik. Széla.
Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)
9 Bekerítőim fejét borítsa ajkaik nyomorultsága!
A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
10 Hulljon rájuk parázs, tűzbe döntse őket, gödrökbe, hogy fel ne keljenek!
Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!
11 A nyelv embere ne szilárduljon meg az országban, az erőszak embere – baj hajszolja őt ledőlésig.
A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
12 Tudom, hogy megszerzi az Örökkévaló a szegénynek igazát, a szűkölködőknek jogát.
Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.
13 Bizony az igazak hálát mondanak nevednek, egyenesek ülnek színed előtt.
Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.