< Zsoltárok 140 >

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Szabadíts meg, Örökkévaló, rossz embertől, erőszakos férfiútól óvj meg engem!
Přednímu z kantorů, žalm Davidův. Vysvoboď mne, Hospodine, od člověka zlého, a od muže ukrutného ostříhej mne,
2 Kik szívben rosszaságokat gondoltak ki, mindennap harczokat szítanak.
Kteříž myslí zlé věci v srdci, a na každý den sbírají se k válce.
3 Élesítették nyelvüket, mint a kigyó, vipera mérge van ajkaik alatt. Széla.
Naostřují jazyk svůj jako had, jed lítého hada jest ve rtech jejich. (Sélah)
4 Őrizz meg, Örökkévaló, gonosznak kezeitől, erőszakos férfiútól óvj meg engem, kik arra gondoltak, hogy meglökjék lábaimat.
Ostříhej mne, Hospodine, od rukou bezbožníka, od muže ukrutného zachovej mne, kteříž myslí podraziti nohy mé.
5 Csapdát rejtettek el ellenem a gőgösek meg köteleket, hálót teritettek ki, útnak oldalán tőröket vetettek nekem. Széla.
Polékli pyšní na mne osídlo a provazy, roztáhli teneta u cesty, a léčky své mi položili. (Sélah)
6 Mondom az Örökkévalónak: Istenem vagy; figyelj, Örökkévaló, könyörgésem szavára!
Řekl jsem Hospodinu: Bůh silný můj jsi, pozoruj, Hospodine, hlasu pokorných modliteb mých.
7 Örökkévaló, én Istenem, segítségem erőssége, befödted fejemet harczolás napján.
Hospodine Pane, sílo spasení mého, kterýž přikrýváš hlavu mou v čas boje,
8 Ne add meg, ÖrökkévaIó, a gonosznak vágyait, szándékát ne engedd teljesedni, midőn emelkedik. Széla.
Nedávej, Hospodine, bezbožnému, čehož žádostiv jest, ani předsevzetí zlého vykonati jemu dopouštěj, aby se nepovýšil. (Sélah)
9 Bekerítőim fejét borítsa ajkaik nyomorultsága!
Vůdce těch, jenž obkličují mne, nepravost rtů jejich ať přikryje.
10 Hulljon rájuk parázs, tűzbe döntse őket, gödrökbe, hogy fel ne keljenek!
Padej na ně uhlí řeřavé, a na oheň uvrz je, do jam hlubokých, aby nemohli povstati.
11 A nyelv embere ne szilárduljon meg az országban, az erőszak embere – baj hajszolja őt ledőlésig.
Člověk utrhač nebude upevněn na zemi, a muž ukrutný, zlostí polapen jsa, padne.
12 Tudom, hogy megszerzi az Örökkévaló a szegénynek igazát, a szűkölködőknek jogát.
Vím, žeť se Hospodin zasadí o při chudého, a pomstí nuzných.
13 Bizony az igazak hálát mondanak nevednek, egyenesek ülnek színed előtt.
A tak spravedliví slaviti budou jméno tvé, a upřímí přebývati před oblíčejem tvým.

< Zsoltárok 140 >