< Zsoltárok 14 >
1 A karmesternek. Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosat cselekedtek; nincs, ki jót tenne.
[Psalm lal David] Mwet lalfon elos fahk insialos, “Wangin God!” Elos nukewa koluklana, Ac elos oru ma na srungayuk; Wangin sie selos oru ma suwohs.
2 Az Örökkévaló az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, a ki Istent keresi.
LEUM GOD El muta inkusrao ac ngeti nu fin mwet uh In liye lah oasr mwet lalmwetmet, Ku oasr mwet alu nu sel.
3 Mind elpártolt, egyaránt megromlottak; nincs, ki jót tenne, nincs egy sem.
Tusruktu, elos nukewa kuhfla liki inkanek pwaye; Mwet nukewa oana sie ke koluk lalos. Wangin sie selos oru ma suwohs, Tia siefanna.
4 Nemde megtudják mind, a. kik jogtalanságot cselekszenek, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, az Örökkévalót nem szólították!
LEUM GOD El siyuk, “Ya elos tia etu? Ya pwaye mwet orekma koluk inge nukewa wangin nanka? Elos moulkin ma elos pisre sin mwet luk, Ac elos tiana pre nu sik.”
5 Ott rettegve rettegtek, mert Isten az igaz nemzedék mellett van.
Tusruk elos ac fah muta in sangeng lulap, Mweyen God El welulos na su aksol.
6 A szegénynek tanácsát megszégyeníthetitek; bízony, az Örökkévaló neki menedéke!
Mwet orekma koluk elos akfohsye pwapa lun mwet pusisel, Tusruktu LEUM GOD El nien molela lalos.
7 Vajha eljönne Cziónból Izraél segítsége; mikor az Örökkévaló visszahozza népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél.
Nga arulana pre tuh kutangla In tuku nu sin mwet Israel Zion me. Ac fuka lupan engan lun mwet Israel Ke LEUM GOD El ac sifilpa akkasrupyalos!