Zsoltárok 14

1 A karmesternek. Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosat cselekedtek; nincs, ki jót tenne.

Pou direktè koral la; yon sòm David Moun fou a di nan kè l: “Nanpwen Bondye.” Yo konwonpi. Yo te fè zak abominab. Nanpwen ki fè sa ki bon.

2 Az Örökkévaló az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, a ki Istent keresi.

SENYÈ a te gade anba soti nan syèl la sou fis a lòm yo pou wè si genyen ki konprann, k ap chache Bondye.

3 Mind elpártolt, egyaránt megromlottak; nincs, ki jót tenne, nincs egy sem.

Yo tout te vire akote. Ansanm yo te vin konwonpi. Nanpwen ki fè sa ki bon, pa menm youn.

4 Nemde megtudják mind, a. kik jogtalanságot cselekszenek, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, az Örökkévalót nem szólították!

Èske tout malfektè inikite yo pa konnen, (sila) Ki manje pèp mwen yo tankou y ap manje pen an, san yo pa rele SENYÈ a?

5 Ott rettegve rettegtek, mert Isten az igaz nemzedék mellett van.

La, yo nan gwo danje, paske Bondye rete avèk jenerasyon ki dwat la.

6 A szegénynek tanácsát megszégyeníthetitek; bízony, az Örökkévaló neki menedéke!

Nou meprize bezwen aflije a, men SENYÈ a se refij li.

7 Vajha eljönne Cziónból Izraél segítsége; mikor az Örökkévaló visszahozza népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél.

O ke sali Israël la ta sòti nan Sion! Lè SENYÈ a restore pèp kaptif li a, Jacob va rejwi, e Israël va gen kè kontan.