< Zsoltárok 138 >
1 Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.
2 Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.
3 A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.
4 Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,
5 és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.
6 Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.
7 Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.
8 Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!