Zsoltárok 138

1 Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.

“By David.” I will praise thee with my whole heart: before [thee], O God, will I sing praise unto thee.

2 Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.

I will bow myself down before thy holy temple, and I will thank thy name for thy kindness and for thy truth; for thou hast magnified above all thy name thy promise.

3 A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.

On the day when I called didst thou answer me, and raise me up with strength in my soul.

4 Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,

All the kings of the earth will give thanks unto thee, O Lord, when they hear the promises of thy mouth.

5 és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.

And they will sing on the ways of the Lord; for great is the glory of the Lord.

6 Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.

For exalted is the Lord, yet doth he regard the lowly; but the proud he punisheth from afar.

7 Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.

If I should walk in the midst of distress, thou wilt revive me: against the wrath of my enemies wilt thou stretch forth thy hand, and thy right hand will save me.

8 Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!

The Lord will accomplish [all] in my behalf; O Lord, thy kindness endureth for ever: the works of thy own hands do not abandon.