Zsoltárok 138

1 Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.

Van David. Van ganser harte wil ik U danken, o Jahweh, U roemen hoog boven de goden: Want Gij hebt mijn smeken gehoord.

2 Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.

Ik werp mij neer, naar uw heilige tempel gericht, En verheerlijk uw Naam, Om uw genade en trouw.

3 A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.

Gij hebt onnoemelijk meer gedaan, dan Gij hebt beloofd; Gij hebt mij verhoord, toen ik tot U riep, En mijn zielskracht vermeerderd.

4 Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,

Alle koningen der aarde zullen U loven, o Jahweh; En als zij uw belofte vernemen,

5 és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.

Zullen zij de wegen van Jahweh bezingen. Waarachtig, groot is de glorie van Jahweh;

6 Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.

Hoog verheven is Jahweh: toch ziet Hij op de nederigen neer, En kent de trotsen van verre!

7 Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.

Gij behoedt mijn leven, als ik in ellende verkeer, Steekt uw hand uit, als mijn vijanden woeden, En uw rechter komt mij te hulp.

8 Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!

Jahweh, volbreng het voor mij ten einde toe: Jahweh laat uw genade duren voor eeuwig; Laat het werk uwer handen niet onvoltooid!