< Zsoltárok 135 >

1 Hallelúja! Dicsérjétek az Örökkévaló nevét, dicsérjétek, az Örökkévaló szolgái ti,
Treño t’Ià. Bangò ty tahina’ Iehovà; mandrengea, ry mpitoro’Iehovà,
2 a kik álltok az Örökkévaló házában, Istenünk házának udvaraiban!
Ry mpijohañe añ’anjomba’Iehovà, an-kiririsan’ anjomban’ Añahareo,
3 Dicsérjétek Jáht, mert jóságos az Örökkévaló; zengjetek nevének, mert kedves.
Rengeo, t’Ià, amy te soa t’Iehovà; sabò i tahina’ey ty amy volonahe’ey.
4 Mert Jákóbot választotta ki magának Jáh, Izraélt kiváló tulajdonául.
Amy te jinobo’ Ià ho am-bata’e t’Iakobe, ho vara’e t’Israele.
5 Mert tudom én, hogy nagy az Örökkévaló s a mi Urunk inkább mind az isteneknél.
Fantako te ra’elahy t’Iehovà, le mandikoatse ze atao ‘ndrahare iaby t’i Talè.
6 Mindent, a mit akart az Örökkévaló, megtett az égben és a földön, a tengerekben és mind a mélységekben.
Manao ze satri’e t’Iehovà, an-dindiñe añe naho an-tane atoy, amy riakey vaho an-tsikeokeoke ao.
7 Fölszállat felhőket a föld végéről, villámokat készít az esőköz, kihoz szelet tárházaiból.
Ampionjone’e hirik’ añ’olon-tane añe ty mika; anoa’e helatse o orañeo vaho akare’e boak’an-driha’e ao ty tioke.
8 A ki megverte Egyiptom elsőszülötteit, embertől baromig;
Zinama’e o tañoloñoloña’ i Mitsraimeo, ndra ondaty ndra biby.
9 küldött jeleket és csodákat közepedbe, oh Egyiptom, Fáraóra és mind a szolgáira.
Nañiraha’e viloñe naho halatsàñe mb’añivo’areo ao, ihe ‘nio, ry Mitsraime, amy Parò vaho amo mpitoro’e iabio.
10 A ki megvert sok nemzetet, s megölt hatalmas királyokat:
Narotsa’e ty fifeheañe maro, binaibai’e o mpanjaka fanalolahio,
11 Szíchónt, az Emóri királyát és Ógot, Básán királyát, és Kanaán királyságait mind;
i Sikone, mpanjaka’ o nte Emoreo, naho i Oge, mpanjaka’ i Basane, vaho o fonga fifeleha’ i Kanàneo;
12 s adta országukat birtokul, birtokul Izraél népének.
Le natolo’e ho lova ty tane’ iareo, ho lova’ Israele, ondati’eo.
13 Örökkévaló, neved örökké tart; Örökkévaló, hired nemzedékre meg nemzedékre!
Ry Iehovà, tsy modo ty tahina’o, ty fitiahiañ’ azo ry Iehovà, le nainai’e donia.
14 Mert igazát szerzi az Örökkévaló népének és szolgáin szánakozik.
Fa homei’ Iehovà to ondati’eo le ho tretreze’e o mpitoro’eo.
15 A nemzetek bálványai ezüst és arany, ember kezeinek művei.
Volafoty naho volamena o raham-pahasive’ o kilakila ‘ndatioo, ty sata-pità’ ondaty.
16 Szájuk van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
Ie manam-bava, fe tsy mirehake, ama-maso, fe tsy mahatrea;
17 füleik vannak, de nem hallanak, még lehelet sincsen szájukban.
aman-tsofy, fe tsy mahatsanoñe, vaho tsy mahakofòke o vava’iareoo.
18 A milyenek ők, legyenek készítőik, mindenki, ki bennök bízik.
Ho hambañe am’iereo o mpanao iareoo, Eka, ze hene miato am’iereo.
19 Izraél háza, áldjátok az Örökkévalót, Áron háza, áldjátok az Örökkévalót!
Ry anjomba’ Israele, Andriaño t’Iehovà; ry akiba’ i Aharone, andriaño t’Iehovà;
20 Lévi háza, áldjátok az Örökkévalót, istenfélők ti, áldjátok az Örökkévalót!
ry kivoho’ i Levio, andriaño t’Iehovà; ry mpañeveñe am’Iehovà, andriaño t’Iehovà.
21 Áldva legyen az Örökkévaló Cziónból, a Jeruzsálemben lakozó! Hallelúja!
Andriaño boak’e Tsiône ao t’Iehovà, ry mpimoneñe e Ierosalaimeo. Treño t’Ià.

< Zsoltárok 135 >