< Zsoltárok 133 >
1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Íme, mi, jó és mi kedves, hogy testvérek együtt laknak!
Hagi koganamo'zama mago zamarimpa hu'za magopima mani avu'ava zamo'a knare zantfa hu'ne.
2 Akár a jó olaj a fejen, a szakállra lefolyó, Áron szakállára, a mely lefoly ruháinak szélére;
Mago arimpama huno mani avu'ava zamo'a, Aroni asenire masave tagino frentegeno agemazampa azokatega uramino za'za kukena'amofo ananke kante uramiankna nehie.
3 akár a, Chermón karmata, a mely lefoly Czión hegyeire mert oda rendelte az Örökkévaló az áldást, életet mindörökké!
Mago arimpa huno mani avu'ava zamo'a, Hemoni agonaregati ata ko'mo, eno Saionima me'nea agonaraminte eme runteaza hu'ne. E'ina kumate Ra Anumzamo'a asomura hunezmante'nige'za, mani vava hugahaze.