Zsoltárok 132
1 Zarándoklás éneke. Emlékezzél meg, Örökkévaló, Dávid számára mind az ő sanyargásáról.
«Жуқириға чиқиш нахшиси» И Пәрвәрдигар, Давут үчүн у тартқан барлиқ җәбир-җапаларни яд әткәйсән;
2 Aki megesküdött az Örökkévalónak; fogadást tett Jákób hatalmasának:
У Пәрвәрдигарға қандақ қәсәм ичкән, Яқуптики қудрәт Егисигә қандақ вәдә қилған: —
3 nem megyek be házam sátrába, nem szállok föl ágyam nyoszolyájára,
«Пәрвәрдигарға турар җайни, Яқупниң қудрәтлик Егисигә маканни тапмиғичә, Өйүмдики һуҗриға кирмәймән, Кариваттики көрпәмгә чиқмаймән, Көзүмгә уйқини, Қапақлиримға үгдәшни бәрмәймән».
4 nem engedek álmot szemeimnek, szempilláimnak szendergést,
5 mígnem találok helyet az Örökkévalónak; lakást Jákób hatalmasának.
6 Íme, hallottuk Efrátban, találtuk az erdő mezejében.
Мана, биз униң хәвирини Әфратаһда аңлидуқ; Уни орманлиқ етизлардин таптуқ;
7 Hadd menjünk be lakásába, boruljunk le lábai zsámolyához!
Униң турар җайлириға берип кирәйли, Униң тәхтипәри алдида сәҗдә қилайли;
8 Kelj föl, Örökkévaló, nyugvóhelyedre, te és hatalmad ládája.
Орнуңдин турғин, и Пәрвәрдигар, Сән қудритиңниң ипадиси әһдә сандуғуң билән, Өз арамгаһиңға киргин!
9 Papjaid öltözzenek igazságba és jámboraid ujjongjanak!
Каһинлириң һәққанийлиқ билән кийиндүрүлсун, Мөмин бәндилириң тәнтәнилик авазни яңратсун!
10 Dávid szolgád miatt ne utasítsd vissza fölkentednek arczát.
Қулуң Давут үчүн, Өзүң мәсиһ қилғиниңниң йүзини яндурмиғайсән;
11 Megesküdött az Örökkévaló Dávidnak igazában, a mitől el nem tér: Tested gyümölcséből valót helyezek a te trónodra;
Пәрвәрдигар Өз һәқиқити билән Давутқа шу қәсәмни қилди, У униңдин һеч янмайду: — У: — «Өз пуштиңдин чиққан мевидин бирисини тәхтиңдә олтарғузимән;
12 ha fiaid megőrzik szövetségemet s bizonyságomat, melyre őket tanítom, fiaik is mindenkorig üljenek a te trónodon!
Пәрзәнтлириң Мениң әһдәмни, Һәм Мән уларға үгитидиған агаһ-гувалиримни тутса, Уларниң пәрзәнтлири мәңгүгә тәхтиңдә олтириду» — дегән.
13 Mert kiválasztotta az Örökkévaló Cziónt, megkívánta azt magának lakóhelyül:
Чүнки Пәрвәрдигар Зионни таллиған; У Өз макани үчүн уни халиған.
14 ez nyugvóhelyem mindenkorra, itt fogok lakni, mert megkivántam azt.
Мана У: — «Бу мәңгүгә болидиған арамгаһимдур; Мошу йәрдә туримән; Чүнки Мән уни халаймән.
15 Eleségét áldva áldom, szűkölködőit jóllakatom kenyérrel,
Мән униң рисқини интайин зор бәрикәтләймән; Униң йоқсуллирини нан билән қандуримән;
16 papjait meg üdvbe öltöztetem, és jámborai ujjongva ujjonganak.
Униң каһинлириға ниҗатлиқни кийгүзимән, Униң мөмин бәндилири шатлиқтин тәнтәнилик авазни яңритиду.
17 Ott sarjasztok szarvat Dávidnak, elrendezek mécsest fölkentemnek.
Мән бу йәрдә Давутниң мүңгүзини бихландуримән; Өзүмниң мәсиһ қилғиним үчүн йоруқ бир чирақ бекиткәнмән;
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta pedig tündöklik koszorúja.
Униң дүшмәнлиригә шәрмәндиликни кийгүзимән; Амма униң кийгән таҗи бешида ронақ тапиду» — деди.
