Zsoltárok 132
1 Zarándoklás éneke. Emlékezzél meg, Örökkévaló, Dávid számára mind az ő sanyargásáról.
Un cántico de los peregrinos que van a Jerusalén. Señor, acuérdate de David, y todo por lo que él pasó.
2 Aki megesküdött az Örökkévalónak; fogadást tett Jákób hatalmasának:
Él hizo una promesa al Señor, un pacto al Dios de Jacob:
3 nem megyek be házam sátrába, nem szállok föl ágyam nyoszolyájára,
“No iré a casa, no iré a la cama,
4 nem engedek álmot szemeimnek, szempilláimnak szendergést,
no me iré a dormir, ni tomaré una siesta,
5 mígnem találok helyet az Örökkévalónak; lakást Jákób hatalmasának.
hasta que haya encontrado un lugar donde el Señor pueda vivir, un hogar para el Dios de Jacob”.
6 Íme, hallottuk Efrátban, találtuk az erdő mezejében.
En Efrata, oímos hablar del arca del pacto, y la encontramos en los campos de Yagar.
7 Hadd menjünk be lakásába, boruljunk le lábai zsámolyához!
Vayamos al lugar donde mora el Señor y postrémonos ante sus pies en adoración.
8 Kelj föl, Örökkévaló, nyugvóhelyedre, te és hatalmad ládája.
Ven, Señor, y entra a tu casa, tú y tu arca poderosa.
9 Papjaid öltözzenek igazságba és jámboraid ujjongjanak!
Que tus sacerdotes se revistan de bondad; que los que te son leales griten de alegría.
10 Dávid szolgád miatt ne utasítsd vissza fölkentednek arczát.
Por el bien David, tu siervo, no le des a la espalda a tu ungido.
11 Megesküdött az Örökkévaló Dávidnak igazában, a mitől el nem tér: Tested gyümölcséből valót helyezek a te trónodra;
El Señor le hizo una promesa solemne a David, una que él una rompería, “pondré a uno de tus descendientes en tu trono.
12 ha fiaid megőrzik szövetségemet s bizonyságomat, melyre őket tanítom, fiaik is mindenkorig üljenek a te trónodon!
Si tus hijos siguen mis leyes y los acuerdos que les enseñe, también sus descendientes se sentarán en el trono para siempre”.
13 Mert kiválasztotta az Örökkévaló Cziónt, megkívánta azt magának lakóhelyül:
Porque el Señor ha escogido a Sión, y quiso hacer su trono allí, diciendo:
14 ez nyugvóhelyem mindenkorra, itt fogok lakni, mert megkivántam azt.
“Esta siempre será mi casa; aquí es donde he de morar.
15 Eleségét áldva áldom, szűkölködőit jóllakatom kenyérrel,
Proveeré a las personas de la ciudad todo lo que necesiten; alimentaré al pobre.
16 papjait meg üdvbe öltöztetem, és jámborai ujjongva ujjonganak.
Revestiré a sus sacerdotes con salvación; y los que le son leales gritarán de alegría.
17 Ott sarjasztok szarvat Dávidnak, elrendezek mécsest fölkentemnek.
Haré el linaje de David aún más poderoso. He preparado una lámpara para mi ungido.
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta pedig tündöklik koszorúja.
Humillaré a sus enemigos, pero las coronas que él use brillarán fuertemente”.
