Zsoltárok 132
1 Zarándoklás éneke. Emlékezzél meg, Örökkévaló, Dávid számára mind az ő sanyargásáról.
Faarfannaa ol baʼuu. Yaa Waaqayyo, Daawitii fi rakkina inni obse hundumaa yaadadhu.
2 Aki megesküdött az Örökkévalónak; fogadást tett Jákób hatalmasának:
Inni kakuu tokko Waaqayyoof kakatee Waaqa Yaaqoob Jabaa sanaaf akkana jedhee wareege:
3 nem megyek be házam sátrába, nem szállok föl ágyam nyoszolyájára,
“Ani mana koo ol hin seenu; yookaan siree kootti ol hin baʼu.
4 nem engedek álmot szemeimnek, szempilláimnak szendergést,
Ani ija kootiif hirriba, baallee ija kootiitiif immoo mugaatii hin eeyyamu;
5 mígnem találok helyet az Örökkévalónak; lakást Jákób hatalmasának.
kunis hamma ani Waaqayyoof iddoo argutti, Waaqa Yaaqoob Jabaa sanaaf iddoo jireenyaa argutti.”
6 Íme, hallottuk Efrátban, találtuk az erdő mezejében.
Kunoo, Efraataatti waaʼee isaa dhageenye; Yaaʼaarittis isa arganne:
7 Hadd menjünk be lakásába, boruljunk le lábai zsámolyához!
“Kottaa iddoo jireenya isaa dhaqnaa; ejjeta miilla isaa jalattis kufnee waaqeffannaa.
8 Kelj föl, Örökkévaló, nyugvóhelyedre, te és hatalmad ládája.
‘Yaa Waaqayyo kaʼiitii, gara iddoo boqonnaa keetii kottu; atii fi taabonni jabina keetiis kottaa.
9 Papjaid öltözzenek igazságba és jámboraid ujjongjanak!
Luboonni kee qajeelummaa haa uffatan; qulqulloonni kees gammachuudhaan haa faarfatan.’”
10 Dávid szolgád miatt ne utasítsd vissza fölkentednek arczát.
Sababii garbicha kee Daawitiif jedhiitii, dibamaa kee hin gatin.
11 Megesküdött az Örökkévaló Dávidnak igazában, a mitől el nem tér: Tested gyümölcséből valót helyezek a te trónodra;
Waaqayyo akkana jedhee kakuu dhugaa tokko Daawitiif kakateera; inni kakuu kana irraa duubatti hin deebiʼu: “Ani ilmaan kee keessaa isa tokko teessoo kee irra nan teessisa;
12 ha fiaid megőrzik szövetségemet s bizonyságomat, melyre őket tanítom, fiaik is mindenkorig üljenek a te trónodon!
yoo ilmaan kee kakuu koo fi seera ani isaan barsiisu eegan, ilmaan isaaniis akkasuma bara baraa hamma bara baraatti teessoo kee irra ni taaʼu.”
13 Mert kiválasztotta az Örökkévaló Cziónt, megkívánta azt magának lakóhelyül:
Waaqayyo Xiyoonin filateeraatii; akka isheen iddoo jireenya isaa taatus fedhee akkana jedheera:
14 ez nyugvóhelyem mindenkorra, itt fogok lakni, mert megkivántam azt.
“Kun bara baraa hamma bara baraatti iddoo jireenyaa koo ti; kanas ani waanan fedheef, as nan jiraadha.
15 Eleségét áldva áldom, szűkölködőit jóllakatom kenyérrel,
Ani waan hundaan ishee nan eebbisa; hiyyeeyyii ishee illee buddeena nan quubsa.
16 papjait meg üdvbe öltöztetem, és jámborai ujjongva ujjonganak.
Luboota isheetti fayyina nan uffisa; qulqulloonni ishees gammachuudhaan ni faarfatu.
17 Ott sarjasztok szarvat Dávidnak, elrendezek mécsest fölkentemnek.
“Ani achitti akka gaanfi tokko Daawitiif biqilu nan godha; dibamaa koofis ibsaa qopheesseera.
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta pedig tündöklik koszorúja.
Diinota isaatti qaanii nan uffisa; gonfoon mataa isaa irraa garuu ni ifa.”
