< Zsoltárok 132 >
1 Zarándoklás éneke. Emlékezzél meg, Örökkévaló, Dávid számára mind az ő sanyargásáról.
A song of degrees. Lord, remember Dauid with all his affliction.
2 Aki megesküdött az Örökkévalónak; fogadást tett Jákób hatalmasának:
Who sware vnto the Lord, and vowed vnto the mightie God of Iaakob, saying,
3 nem megyek be házam sátrába, nem szállok föl ágyam nyoszolyájára,
I will not enter into the tabernacle of mine house, nor come vpon my pallet or bed,
4 nem engedek álmot szemeimnek, szempilláimnak szendergést,
Nor suffer mine eyes to sleepe, nor mine eye lids to slumber,
5 mígnem találok helyet az Örökkévalónak; lakást Jákób hatalmasának.
Vntill I finde out a place for the Lord, an habitation for the mightie God of Iaakob.
6 Íme, hallottuk Efrátban, találtuk az erdő mezejében.
Lo, we heard of it in Ephrathah, and found it in the fieldes of the forest.
7 Hadd menjünk be lakásába, boruljunk le lábai zsámolyához!
We will enter into his Tabernacles, and worship before his footestoole.
8 Kelj föl, Örökkévaló, nyugvóhelyedre, te és hatalmad ládája.
Arise, O Lord, to come into thy rest, thou, and the Arke of thy strength.
9 Papjaid öltözzenek igazságba és jámboraid ujjongjanak!
Let thy Priests be clothed with righteousnesse, and let thy Saints reioyce.
10 Dávid szolgád miatt ne utasítsd vissza fölkentednek arczát.
For thy seruant Dauids sake refuse not the face of thine Anointed.
11 Megesküdött az Örökkévaló Dávidnak igazában, a mitől el nem tér: Tested gyümölcséből valót helyezek a te trónodra;
The Lord hath sworne in trueth vnto Dauid, and he wil not shrinke from it, saying, Of the fruite of thy body will I set vpon thy throne.
12 ha fiaid megőrzik szövetségemet s bizonyságomat, melyre őket tanítom, fiaik is mindenkorig üljenek a te trónodon!
If thy sonnes keepe my couenant, and my testimonies, that I shall teach them, their sonnes also shall sit vpon thy throne for euer.
13 Mert kiválasztotta az Örökkévaló Cziónt, megkívánta azt magának lakóhelyül:
For the Lord hath chosen Zion, and loued to dwell in it, saying,
14 ez nyugvóhelyem mindenkorra, itt fogok lakni, mert megkivántam azt.
This is my rest for euer: here will I dwell, for I haue a delite therein.
15 Eleségét áldva áldom, szűkölködőit jóllakatom kenyérrel,
I will surely blesse her vitailes, and will satisfie her poore with bread,
16 papjait meg üdvbe öltöztetem, és jámborai ujjongva ujjonganak.
And will clothe her Priests with saluation, and her Saints shall shoute for ioye.
17 Ott sarjasztok szarvat Dávidnak, elrendezek mécsest fölkentemnek.
There will I make the horne of Dauid to bud: for I haue ordeined a light for mine Anoynted.
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta pedig tündöklik koszorúja.
His enemies will I clothe with shame, but on him his crowne shall florish.