Zsoltárok 131

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örökkévaló, nem volt fenhéjázó a szivem, s nem voltak büszkék a szemeim, s nem jártam dolgokban, melyek nagyok és csodálatosak nekem.

[the] song of The ascents of David O Yahweh - not it has been lofty heart my and not they have been uplifted eyes my and not I have walked - in [things too] great and in [things too] difficult for me.

2 Bizony csitítottam és csendesítettem lelkemet: mint az elválasztott gyermek az anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.

If not I have made still - and I have made quiet self my like a weaned [child] on mother his [is] like the weaned [child] on me soul my.

3 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mostantól mindörökké

Hope O Israel to Yahweh from now and until perpetuity.