Zsoltárok 131

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örökkévaló, nem volt fenhéjázó a szivem, s nem voltak büszkék a szemeim, s nem jártam dolgokban, melyek nagyok és csodálatosak nekem.

A song of degrees or Psalme of David. Lord, mine heart is not hautie, neither are mine eyes loftie, neither haue I walked in great matters and hid from me.

2 Bizony csitítottam és csendesítettem lelkemet: mint az elválasztott gyermek az anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.

Surely I haue behaued my selfe, like one wained from his mother, and kept silence: I am in my selfe as one that is wained.

3 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mostantól mindörökké

Let Israel waite on the Lord from hencefoorth and for euer.