Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Hac ilahisi Derinliklerden sana sesleniyorum, ya RAB,

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Sesimi işit, ya Rab, Yalvarışıma iyi kulak ver!

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Ya RAB, sen suçların hesabını tutsan, Kim ayakta kalabilir, ya Rab?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Ama sen bağışlayıcısın, Öyle ki senden korkulsun.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

RAB'bi gözlüyorum, Canım RAB'bi gözlüyor, Umut bağlıyorum O'nun sözüne.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

Sabahı gözleyenlerden, Evet, sabahı gözleyenlerden daha çok, Canım Rab'bi gözlüyor.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Ey İsrail, RAB'be umut bağla! Çünkü RAB'de sevgi, Tam kurtuluş vardır.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

İsrail'i bütün suçlarından Fidyeyle O kurtaracaktır.