Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Ko e Hiva ʻae ʻalu hake. ‌ʻE Sihova, naʻaku tangi kiate koe mei he ngaahi moana.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

‌ʻE ʻEiki, ke ke ongoʻi hoku leʻo: fakatokangaʻi ho fofonga ki he leʻo ʻo ʻeku ngaahi lotu tāumaʻu.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Kapau te ke fakaʻilonga, ʻE Sihova, ʻae ngaahi hia, ʻE ʻEiki, ko hai ʻe faʻa tuʻu?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Ka ʻoku ʻiate koe ʻae fakamolemole, koeʻuhi ke manavahē ai kiate koe.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

‌ʻOku ou tatali kia Sihova, ʻoku tatali ʻa hoku laumālie, pea ʻoku ou ʻamanaki lelei ki heʻene folofola.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

‌ʻOku tatali ʻa hoku laumālie kia Sihova ʻo lahi hake ʻiate kinautolu ʻoku nau leʻo ki he pongipongi: ʻoku ou pehē, ʻo lahi hake ʻiate kinautolu ʻoku nau leʻo ki he pongipongi.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Ke ʻamanaki ʻa ʻIsileli kia Sihova: he ʻoku ʻia Sihova ʻae ʻaloʻofa, pea ʻoku ʻiate ia ʻae huhuʻi lahi.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

Pea te ne huhuʻi ʻa ʻIsileli mei heʻene ngaahi hia kotoa pē.