Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Toka ndani yangu ninakulilia, Yahwe.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Bwana, usikie sauti yangu; masikio yako na yasikie kwa makini kuomba kwangu kwa ajili ya huruma.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Kama wewe, Yahwe, ungehesabu maovu, Bwana, ni nani angesimama?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Lakini kwako kuna msamaha, ili uweze kuheshimiwa.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

Ninamngoja Yahwe, nafsi yangu inasubiri, na katika neno lake ninatumainia.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

Nafsi yangu inamngoja Bwana kuliko mlinzi aingojavyo asubuhi.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Israeli, umtumainie yahwe. Yahwe ni wenye huruma, na yuko tayari kusamehe.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

Ni yeye ambaye ataikomboa istaeli dhidi ya dhambi zake zote.