Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Wimbo wa kwenda juu. Kutoka vilindini ninakulilia, Ee Bwana.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Ee Bwana, sikia sauti yangu. Masikio yako na yawe masikivu kwa kilio changu unihurumie.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Kama wewe, Ee Bwana, ungeweka kumbukumbu ya dhambi, Ee Bwana, ni nani angeliweza kusimama?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Lakini kwako kuna msamaha, kwa hiyo wewe unaogopwa.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

Namngojea Bwana, nafsi yangu inangojea, katika neno lake naweka tumaini langu.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

Nafsi yangu inamngojea Bwana kuliko walinzi waingojeavyo asubuhi, naam, kuliko walinzi waingojeavyo asubuhi.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Ee Israeli, mtumaini Bwana, maana kwa Bwana kuna upendo usiokoma, na kwake kuna ukombozi kamili.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

Yeye mwenyewe ataikomboa Israeli kutoka dhambi zao zote.