Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Rabbiyow, waxaan kaaga qayshaday moolalka.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Sayidow, codkayga maqal, Oo dhegahaagu ha noqdeen kuwo u digtoon Codka baryootankayga.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Rabbiyow, haddaad dembiyada u fiirsatid, Bal yaa istaagi doona, Sayidow?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Laakiinse waxaa kula jirta dembidhaafid, In adiga lagaa cabsado daraaddeed.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

Waxaan sugaa Rabbiga, Naftayduna way sugtaa, oo eraygiisa ayaan rajo ku qabaa.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

Naftaydu waxay Sayidka u dhawrtaa In ka sii badan sida waardiyuhu u dhawro waaga berigiisa, Haah, in ka sii badan sida waardiyuhu u dhawro waaga berigiisa.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Reer binu Israa'iilow, Rabbiga rajo ku qaba, Waayo, Rabbigu wuxuu leeyahay naxariis Iyo weliba furasho aad iyo aad u badan.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

Oo wuxuu reer binu Israa'iil ka soo furan doonaa Dembiyadooda oo dhan.