< Zsoltárok 130 >
1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!