Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

京まうでの歌 ああヱホバよわれふかき淵より汝をよべり

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

主よねがはくはわが聲をきい汝のみみをわが懇求のこゑにかたぶけたまヘ

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

ヤハよ主よなんぢ若もろもろの不義ふぎに目をとめたまはば誰たれかよく立たつことをえんや

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

されどなんぢに赦あれば人におそれかしこまれ給ふべし

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

我ヱホバを俟望む わが霊魂はまちのぞむ われはその聖言によりて望をいだく

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

わがたましひは衛士があしたを待にまさり 誠にゑじが旦をまつにまさりて主をまてり

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

イスラエルよヱホバによりて望をいだけ そはヱホバにあはれみあり またゆたかなる救贖あり

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

ヱホバはイスラエルをそのもろもろの邪曲よりあがなひたまはん