Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

A SONG OF THE ASCENTS. I have called You from the depths, YHWH.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Lord, listen to my voice, Your ears are attentive to the voice of my supplications.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

If You observe iniquities, Lord YAH, who stands?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

But forgiveness [is] with You, that You may be feared.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

I hoped [for] YHWH—my soul has hoped, And I have waited for His word.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

My soul [is] for the Lord, More than those watching for morning, Watching for morning!

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Israel waits on YHWH, For kindness [is] with YHWH, And redemption [is] abundant with Him.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

And He redeems Israel from all his iniquities!