Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

A Song of Degrees. Out of the depths have I cried to you, O Lord.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

O Lord, listen to my voice; let your ears be attentive to the voice of my supplication.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

If you, O Lord, should mark iniquities, O Lord, who shall stand?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

For with you is forgiveness: for your name's sake

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

have I waited for you, O Lord, my soul has waited for your word.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

My soul has hoped in the Lord; from the morning watch till night.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Let Israel hope in the Lord: for with the Lord is mercy, and with him is plenteous redemption.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

And he shall redeem Israel from all his iniquities.