Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

上行之詩。 耶和華啊，我從深處向你求告！

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

主啊，求你聽我的聲音！ 願你側耳聽我懇求的聲音！

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

主－耶和華啊，你若究察罪孽， 誰能站得住呢？

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

但在你有赦免之恩， 要叫人敬畏你。

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

我等候耶和華，我的心等候； 我也仰望他的話。

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

我的心等候主， 勝於守夜的，等候天亮， 勝於守夜的，等候天亮。

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

以色列啊，你當仰望耶和華！ 因他有慈愛，有豐盛的救恩。

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

他必救贖以色列脫離一切的罪孽。