Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Hina Gode! Na da baligiliwane da: i dione heawini esalebeba: le, Dima wele sia: sa!

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Hina Gode! Na digini wele sia: be nabima! Na fidima: ne wele sia: be nabima!

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Di da ninia wadela: i hou hamoi huluane dedene legei ganiaba, ninia huluanedafa da se imunusa: fofada: la: loba.

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Be Di da ninima gogolema: ne olofosu hamosa. Amaiba: le, ninia Dia midadi nodone bebeda: iya lelumu da defea.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

Na da Hina Gode Ea fidisu nama misa: ne hanaiwane ouesala. Amola na da Ea sia: dafawaneyale dawa: sa.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

Na da Hina Gode Ea fidisu ba: musa: hanaiba: le ouesalebe, amo da sosodo aligisu dunu da hehebolo misa: ne hanaiba: le ouesalebe, amo baligisa.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Isala: ili fi dunu! Hina Gode Ea hou dafawaneyale dawa: ma! Bai Ea asigidafa hou da hamedafa fisisa. E da eso huluane dili gaga: mu hanai gala.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

E da Ea fi Isala: ili dunu, ilia wadela: i hou hamobe amoga mae gugunufinisima: ne, ili gaga: mu.