< Zsoltárok 13 >
1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól.
大衛的詩,交與伶長。 耶和華啊,你忘記我要到幾時呢?要到永遠嗎? 你掩面不顧我要到幾時呢?
2 Meddig, oh Örökkévaló, feledsz el engem örökre, meddig rejted el arczodat tőlem?
我心裏籌算,終日愁苦,要到幾時呢? 我的仇敵升高壓制我,要到幾時呢?
3 Meddig tartogassak tanácsokat lelkemben, bánatot szívemben nappal; meddig emelkedjék ellenségem én fölém?
耶和華-我的上帝啊,求你看顧我,應允我! 使我眼目光明,免得我沉睡至死;
4 Tekints rám, hallgass meg, Örökkévaló, én Istenem, világosítsd meg szemeimet, nehogy aludjam a halál álmát.
免得我的仇敵說:我勝了他; 免得我的敵人在我搖動的時候喜樂。
5 Nehogy mondja ellenségem: Legyőztem őt! — szorongatóim ne vigadjanak, midőn tántorgok.
但我倚靠你的慈愛; 我的心因你的救恩快樂。
6 De én szeretetedben bízom, vigadjon szívem segitségedben, hadd éneklek az Örökkévalónak, mert jót tett értem.
我要向耶和華歌唱, 因他用厚恩待我。