Zsoltárok 129

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

“Mara nyingi tangu ujana wangu wamekuwa wakinishambulia,” Israeli na iseme.

2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

“Mara nyingi tangu ujana wangu wamekuwa wakinishambulia, lakini hawajanishinda.

3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

Wakulima wamekuwa wakilima mgonngoni kwangu; wametengeneza matuta yao marefu.

4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

Yahwe ni mwenye haki; amezikata kamba za waovu.”

5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

Wote waaibishwe na kurudishwa nyuma, wale wachukiao Sayuni.

6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

Na wawe kama nyasi juu ya paa ambayo hunyauka kabla hayajakua,

7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

ambayo hayawezi kujaza mkono wa mvunaji wala kifua cha mfunga miganda.

8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Wale wapitao karibu wasiseme, “Baraka za Mungu na ziwe juu yako; Tunakubariki katika jina la Yahwe.”