Zsoltárok 129

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

Nzembo ya mobembo mpo na kokende na Tempelo ya Yawe. Wuta bolenge na ngai, banyokoli ngai bambala ebele. Tika ete Isalaele ezongela koloba:

2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

« Wuta bolenge na ngai, banyokoli ngai bambala ebele, kasi batikali kolonga ngai te! »

3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

Bato mabe batimoli mokongo na ngai, bazokisi ngai bapota ya banzela milayi na mokongo.

4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

Kasi lokola Yawe azali sembo, akati basinga ya bato mabe.

5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

Tika ete bato nyonso oyo bayinaka Siona bakufa soni mpe bazonga sima!

6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

Tika ete bakoma lokola matiti oyo ebotaka na likolo ya ndako mpe ekawukaka liboso ete balongola yango;

7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

tika ete mobuki bambuma ya bilanga atondisa na yango te maboko na ye, tika ete mokangi maboke ya banzete atondisa na yango te saki na ye.

8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Tika ete baleki nzela baloba na bango te: « Tika ete Yawe apambola bino! » Topamboli bino na Kombo na Yawe!