< Zsoltárok 129 >

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –
Cantique de Mahaloth. Qu'Israël dise maintenant: ils m'ont souvent tourmenté dès ma jeunesse.
2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!
Ils m'ont souvent tourmenté dès ma jeunesse; [toutefois] ils n'ont point encore été plus forts que moi.
3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.
Des laboureurs ont labouré sur mon dos, ils y ont tiré tout au long leurs sillons.
4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.
L'Eternel est juste; il a coupé les cordes des méchants.
5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;
Tous ceux qui ont Sion en haine, rougiront de honte, et seront repoussés en arrière.
6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;
Ils seront comme l'herbe des toits, qui est sèche avant qu'elle monte en tuyau;
7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,
De laquelle le moissonneur ne remplit point sa main, ni celui qui cueille les javelles [n'en remplit] point ses bras;
8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!
Et [dont] les passants ne diront point: la bénédiction de l'Eternel soit sur vous; nous vous bénissons au nom de l'Eternel.

< Zsoltárok 129 >