Zsoltárok 129

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

[A Song of Ascents.] Many times they have afflicted me from my youth up. Let Israel now say,

2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

many times they have afflicted me from my youth up, yet they have not prevailed against me.

3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

The plowers plowed on my back. They made their furrows long.

4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

The LORD is righteous. He has cut apart the cords of the wicked.

5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

Let them be disappointed and turned backward, all those who hate Zion.

6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

Let them be as the grass on the housetops, which withers before it grows up;

7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

with which the reaper doesn't fill his hand, nor he who binds sheaves, his bosom.

8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Neither do those who go by say, "The blessing of the LORD be on you. We bless you in the name of the LORD."