Zsoltárok 129

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

Kakhangdonlai a pat in kagalmiten eihin bolseuvin ahi. Israel pumpin hichehi velsei uhen.

2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

Kakhangdonlai a pat in kagalmiten eihin bolseuvin ahi, ahinla amahon khatveicha eijoukha pouvin ahi.

3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

Katungtun hi maha adiptauvin, loukhoipan lou akhoi chehlah lahtoh abahsah jengun ahi.

4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

Ahinla Yahweh Pakai chu aphatjeh'in miphalouhon khaova eikan nao eisutlhap peh tan ahi.

5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

Koi hileh Jerusalem hot leh deimoa bolho jouse chu jumthet in ki nunglekit'u henlang lhuhpiu hen.

6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

Amahohi pannabei inchung vum a hampa kehtobang, akhan kilhit masanga goplha tobang hiuhen.

7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

Chang-at hon anotthap'u, chuleh chang kanhon adeimou hihen, chuleh hichelang hopa jousen, “Nachunguva Yahweh Pakai phattheiboh umhen keihon Yahweh Pakai mi in phatthei kahinboh uve” tin seihihbeh'u hen.

8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Yahweh Pakai in phatthei na boh hen, Yahweh Pakai min in nang ma phatthei ka boh uve, chule nang man na lam jot na chun hichi mi ho chun phatthei na chu sutang jou pou vin te.