Zsoltárok 129

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

Tangtlaeng Laa Ka camoe lamloh kai mat n'daengdaeh he Israel loh thui laeh saeh.

2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

Ka camoe lamloh kai he mat n'daengdaeh uh dae kai he n'noeng moenih.

3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

Ka uen soah a thoe a thoe uh tih a hma sokah a hma te a yoe uh.

4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

Aka dueng BOEIPA loh halang rhoek kah rhuivaeh te a tlueh pah.

5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

Zion aka thiinah rhoek boeih tah yahpok uh saeh lamtah a hnuk la balkhong uh saeh.

6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

Imphu kah sulrham bangla om saeh. Te tah amah hmuen ah a rhae la a phuk.

7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

Te te a ah tih a ban neh a kulup akhaw a kutpha dongah a bae moenih.

8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Te vaengah aka kongpa rhoek loh, “Nangmih soah BOEIPA kah yoethennah om saeh. BOEIPA ming neh nangmih te yoethen kan paek uh,” ti uh boel saeh.