< Zsoltárok 128 >

1 Zarándoklás éneke. Boldog mindaz, a ki féli az Örökkévalót, a ki útjaiban jár!
En sang ved festreisene. Lykksalig er hver den som frykter Herren, som vandrer på hans veier.
2 Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van.
Frukten av dine henders arbeid skal du nyte; lykksalig er du, og det går dig vel.
3 Feleséged akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.
Din hustru er som et fruktbart vintre der inne i ditt hus, dine barn som oljekvister rundt om ditt bord.
4 Íme, bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót!
Se, således blir den mann velsignet som frykter Herren.
5 Áldjon meg téged az Örökkévaló Cziónból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban,
Herren skal velsigne dig fra Sion, og du skal skue med lyst Jerusalems lykke alle ditt livs dager.
6 és láss gyermekeket gyermekeidtől! Béke Izraélre!
Og du skal se barn av dine barn. Fred være over Israel!

< Zsoltárok 128 >