Zsoltárok 128

1 Zarándoklás éneke. Boldog mindaz, a ki féli az Örökkévalót, a ki útjaiban jár!

Oluyimba nga balinnya amadaala. Balina omukisa abatya Katonda; era abatambulira mu makubo ge.

2 Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van.

Olirya ebibala ebiriva mu kutegana kwo; oliweebwa emikisa era olifuna ebirungi.

3 Feleséged akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.

Mu nnyumba yo, mukyala wo aliba ng’omuzabbibu ogubala ennyo; abaana bo aboobulenzi baliba ng’amatabi g’emizeeyituuni nga beetoolodde emmeeza yo.

4 Íme, bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót!

Bw’atyo bw’aweebwa emikisa omuntu atya Mukama.

5 Áldjon meg téged az Örökkévaló Cziónból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban,

Mukama akuwenga omukisa ng’asinziira mu Sayuuni, era olabe Yerusaalemi nga kijjudde ebirungi ennaku zonna ez’obulamu bwo.

6 és láss gyermekeket gyermekeidtől! Béke Izraélre!

Owangaale olabe abaana b’abaana bo! Emirembe gibeere mu Isirayiri.