< Zsoltárok 128 >
1 Zarándoklás éneke. Boldog mindaz, a ki féli az Örökkévalót, a ki útjaiban jár!
Nagasat ti tunggal maysa a mangdaydayaw kenni Yahweh, nga agbibiag kadagiti wagasna.
2 Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van.
Aniaman nga ipaay dagiti imam, pagragsakkamto; mabendisionan ken rumang-aykanto.
3 Feleséged akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.
Maiyarigto ti asawam iti nabunga nga ubas iti pagtaengam; maiyarigto dagiti annakmo iti olibo bayat nga agtugtugawda iti aglawlaw ti lamisaanmo.
4 Íme, bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót!
Wen, pudno unay, a nagasat ti tao a mangdaydayaw kenni Yahweh.
5 Áldjon meg téged az Örökkévaló Cziónból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban,
Bendisionannaka koma ni Yahweh manipud Sion; makitam koma ti panagrang-ay ti Jerusalem iti amin nga aldaw iti biagmo.
6 és láss gyermekeket gyermekeidtől! Béke Izraélre!
Agbiagka pay koma tapno makitam dagiti annak dagiti annakmo. Adda koma iti kappia iti Israel.