Zsoltárok 127

1 Zarándoklás éneke. Salamontól. Ha az Örökkévaló nem építi fel a házat, hiába fáradoztak vele építői; ha az Örökkévaló nem őrzi meg a várost: hiába virraszt az őr.

Wer ma ji wero kadhi e hekalu. Mar Solomon. Ka Jehova Nyasaye ok ema ger ot, to joma gere nyagore gi tich matek kayiem nono. Ka Jehova Nyasaye ok ema orito dala, to jorito ochungʼ karito kayiem.

2 Hiába az nektek, kik korán keltek, későn ültök, kik eszitek a gyötrődés kenyerét: így ad ő kedveltjének alvásban.

In bende imondo chiewo chon kendo ineno nyaka sa molewo, kinyagori gi tich matek mondo iyud chiemo minyalo chamo; nimar Nyasaye miyo joge mohero nindo mokwe.

3 Íme, birtok az Örökkévalótól gyermekek, jutalom a testnek gyümölcse.

Yawuowi gin gweth moa kuom Jehova Nyasaye, adier, nyithindo gin mich moa kuome.

4 Mint nyilak vitéznek kezében, olyanok az ifjúkor gyermekei;

Yawuowi ma ngʼato onywolo kapod otin, chalo gi asere manie lwet jakedo.

5 boldog a férfi, ki megtöltötte tegzét velök, nem szégyenülnek meg, midőn ellenségekkel beszélnek a kapúban.

Ngʼat ma ofukune opongʼ kodgi en ngʼama ogwedhi. Ok ginine wichkuot ka gikedo gi wasikgi e dhorangach.