< Zsoltárok 126 >

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.
Cantico di Maalot QUANDO il Signore ritrasse Sion di cattività, Egli ci pareva di sognare.
2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!
Allora fu ripiena la nostra bocca di riso, E la nostra lingua di giubilo; Allora fu detto fra le nazioni: Il Signore ha fatte cose grandi inverso costoro.
3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.
Il Signore ha fatte cose grandi inverso noi; Noi siamo stati ripieni di letizia.
4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.
Signore, ritiraci di cattività; [Il che sarà] come correnti rivi in terra meridionale.
5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:
Quelli che seminano con lagrime, Mieteranno con canti.
6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.
Ben vanno piangendo, mentre portano la semenza comprata a prezzo; [Ma] certo torneranno con canti, portando i lor fasci.

< Zsoltárok 126 >