Zsoltárok 126

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

I A Iehova i hoihoi mai ai i ka pio ana o Ziona, Like no kakou me ka poe moe uhane.

2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

Alaila, piha no ko kakou waha i ka akaaka, A me ko kakou alelo i ka hauoli; Alaila, olelo no lakou iwaena o ko na aina e, Nani na mea a Iehova i hana mai ai no lakou la.

3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

Ua nani no na mea a Iehova i hana mai ai no kakou; A ua lealea kakou malaila.

4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

E Iehova, e hoihoi oe i ko makou pio ana, E like me na kahawai, ma ke kukuluhema.

5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

O ka poe lulu me na waimaka, E hoiliili lakou me ka hauoli.

6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.

He oiaio, o ka mea hele, a uwe, I kona lawe ana i ka hua e lulu ai, He oiaio no, e hoi mai oia me ka hauoli, E amo pu ana i kona mau pua.