< Zsoltárok 126 >

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.
Cantique des pèlerinages. Quand l'Éternel ramena les captifs de Sion, Nous étions comme dans un rêve.
2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!
Alors notre bouche remplit l'air de cris joyeux, Et notre langue, de chants de triomphe. Alors on disait parmi les nations: L'Éternel a accompli pour eux de grandes choses!»
3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.
Oui, l'Éternel a fait pour nous de grandes choses. Et nous sommes dans l'allégresse.
4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.
Éternel, ramène nos captifs, Comme la pluie ramène les ruisseaux dans la terre du Midi!
5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:
Ceux qui sèment avec larmes Moissonneront avec des chants de triomphe.
6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.
Il marche en pleurant Celui qui porte la semence pour la répandre; Mais il reviendra en poussant des cris de joie, Quand il portera ses gerbes!

< Zsoltárok 126 >