Zsoltárok 126

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

Cantique des degrés. Quand l’Éternel ramena les captifs de Sion, Nous étions comme ceux qui font un rêve.

2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

Alors notre bouche était remplie de cris de joie, Et notre langue de chants d’allégresse; Alors on disait parmi les nations: L’Éternel a fait pour eux de grandes choses!

3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

L’Éternel a fait pour nous de grandes choses; Nous sommes dans la joie.

4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

Éternel, ramène nos captifs, Comme des ruisseaux dans le midi!

5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

Ceux qui sèment avec larmes Moissonneront avec chants d’allégresse.

6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.

Celui qui marche en pleurant, quand il porte la semence, Revient avec allégresse, quand il porte ses gerbes.