Zsoltárok 126

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

When the LORD turned again the captivity of Zion, we were like them that dream.

2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

Then was our mouth filled with laughter, and our tongue with singing: then said they among the heathen, The LORD has done great things for them.

3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

The LORD has done great things for us; whereof we are glad.

4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

Return our captivity, O LORD, as the streams in the south.

5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

They that sow in tears shall reap in joy.

6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.

He that goes forth and weeps, bearing precious seed, shall doubtless come again with rejoicing, bringing his sheaves with him.